Tal�n kiss� �nk�nyes m�don, de meg�rkez�semre helyeztem a r�gi id�k v�g�nek id�pontj�t. (Tagadhatatlan t�ny, hogy velem �s l�nyeimmel sok �j dolog �rkezett meg a Birodalomba, hogy ezek j�k avagy rosszak voltak-e, m�sokra kell b�zzam.)

�rkez�sem k�rny�k�n ny�ltak meg a kapuk a K�ls� Ter�letekre, ahol a mai napig a legt�bb l�ny �l szabadon �s meglehet�sen f�lvad m�don, a Bels� Ter�let javar�szt a k�l�nb�z� ell�t�h�zakb�l, a kezdeti �letterekb�l �ll �ssze, legf�ljebb a beteg l�nyek vagy a vizsg�latra j�v�k, a regisztr�ci�ra szorul�k, a biztons�gos ell�st akar� kanc�k j�nnek be.

A K�ls� Ter�letek hamar norm�lis �letterekk� lettek, a Bels� rejtett lett, a legnagyobb v�szek idej�re.

A legels� kiker�l�k l�nyek voltak�pp azt tett�k, amit mindny�jan a Vadvid�ken most: pr�b�lt�k felfedezni (amennyire m�gikus vid�keket lehet) �s belakni. Akkoriban az �let b�k�s volt �s m�gis izgalmas. A l�nyek gyakran botlottak egym�sba, ismerkedtek, tanultak egym�sr�l, felfedezni indultak, �s leny�g�z� �j helyekre vet�dtek el. Szerelmek sz�v�dtek, csik�k fogantak, �s abban a csod�s aranykorban a p�rbajok is j� v�get �rtek.

Sokan estek �t v�ltoz�sokon, sokaknak kellett megszokni az �j �letet, de az bizonyos, hogy ak�r az �j vid�kek megjelens�e akkoriban, ak�r az az�ta is kitart� bar�ts�gok megsz�let�se azt mutatja, hogy igazi simbelmyne-i �let volt az.

Akkoriban a nevel�k k�z�l sokan vagy nem l�ptek ki a K�ls� Ter�letre, vagy a Bels�t is elhagyt�k.