�j bejegyz�s Friss�t�s

2010.04.13. 20:31 Timi

Csak annyit m�g az eny�mhez, hogy a c�me az lett, hogy: Nem az �n hib�m!

2010.04.12. 21:48 Felelet a Kutydolatra - ending

****** Odafenn nincs Id�. Azt az�rt kapjuk idelenn, hogy megtanuljunk n�lk�le �lni. A l�lek, akit Mexinek h�vtak, rengeteg m�sik l�lekkel bar�tkozott �ssze. Mindennap, ahogy �sszefolyt a jelen boldogs�ga egyetlen sz�p id�v�, �s a m�lt elfakult, j�tszottak �s besz�lgettek, �s k�sz�nt�tt�k az �rkez�ket. �s ha valakinek mennie kellett, elb�cs�ztatt�k �s er�t k�v�ntak neki faladat�hoz. Akkor volt egyed�l b�nat odafenn a felh�k�n. De a l�lek, akit Mexinek h�vtak, tudta, hogy nem szabad elfeledkeznie arr�l, hogy neki idefenn is van m�g egy feladata. Az utols�. �s mindig �rezte, hogy egyetlen egy dolog m�g hiz�nyzik neki idefenn..... De egy nap, j�t�k k�zben, a l�lek, akit Mexinek h�vtak, �sszerezzent a nevet�s k�zep�n. A t�bbi l�lek csod�lkozva fordult fel�, de � m�r nem is l�tta �ket. Elk�pzelhetetlen sz�guld�s volt, ahogy maga m�g�tt hagyott mindenkit �s mindent. A vil�g elmos�dott, m�g a l�lek szemeinek is, �s azt�n ott �llt, a sziv�rv�ny alatt. Ide sosem tal�lhattak el, ak�rhogy kerest�k. Ide csak akkor jutott el a l�lek, ha kellett. A messzes�gbe r�vedt, �s megborzongott. Azt�n felt�nt �, egy ragyog�, nagy l�lek, akit sosem l�tott, �s m�gis mintha mindig is tudta volna milyen, mintha mindig egy�tt lettek volna, �s csak pillanatokra, k�nz� pillanatokra v�ltak volna el. Nagyon messze volt, �s nagyon lassan j�tt, mert v�gig �t figyelte �mulva. A nagy, f�nyes l�lek v�g�l, ezred�vnek tetszett ez az id�, be�rt a sziv�rv�ny al�. A l�lek, akit hajdan Mexinek h�vtak, siv�tva l�dult meg fel�, �jra csak a gondolattal meg�rthet� sebess�ggel, azt�n val�s�ggal felborultak, �sszekavarodtak, �s zokogva, kacagva hemperegtek egy�tt a gigantikus sz�nes felh�k�n. Nem v�ltak el soha t�bb�. �s soha t�bb� nem hagyt�k el a Boldog Birodalmat. M�r nem volt mi�rt. :)

2010.04.12. 21:47 Felelet a Kutydolatra

alias Kutyah�s�g   Az �reg kever�k kutya reszketett. Furcsa, hogy pont azoknak adott az �g t�bb �rz�ket, akik �pp nem tudj�k magukat jobban v�deni ezekkel a sz�rny�s�gekt�l, ami k�r�lveszi �ket. �s az �reg j�sz�g hatodik �rz�ke m�g a sz�troncsolt �z�leteibe has�t� f�jdalomn�l is jobban �v�lt�tt a lelk�ben: vigy�zz!!!!! Mexi nem tiltakozott, mikor kivonszolt�k a sz�k kis ketrecb�l, ahov� k�t hete z�rt�k. Az utc�n tal�lt�k, beh�zott farokkal �s halott tekintettel t�bl�bolt a z�g� j�rm�vekt�l centikre. Az emberek akkor simogatt�k, adtak neki ezt-azt enni, � pedig �gy �rezte a mennybe jutott. Koszlott, kikopott fark�t cs�v�lta, megpr�b�lta megnyalni az emberek kez�t - azok pedig elh�z�dtak t�le, de nem hagyt�k mag�ra, �s � boldog volt. Boldog. M�r nem eml�kezett r�, hogy valaha is volt-e ilyen boldog, �gy ezt a pillanatot �rezte �let�ben a legszebbnek......H�t t�r�dnek vele!! �s akkor idehozt�k. K�t h�tig �lt, �llt, fek�dt, kis k�r�kben s�t�lt, kifel� n�zegetett, �s persze vakar�dzott tov�bb a ketrecben, hisz a b�rbetegs�ge lassan minden sz�r�t�l megfosztotta, de Mexi �gy �rezte ez a hely nem olyan rossz. Kapott enni!!! H�l�s, ragyog� szemekkel n�zett a k�z ut�n, ami d�lut�nonk�nt bel�kte neki a kutyat�pot egy t�lban. Mindig megpr�b�lt megpuszilni, de a k�z elr�ntotta mag�t t�le.... � akkor az egyszer� lelkek �szinte, tiszta, f�nyl� �r�m�vel nekifek�dt a t�lnak, �s elnyammogta a t�pot rossz fogaival. Mindig �gy �rezte, olyan j�l esne m�g egy kicsi.....Csak egy kicsi..... Letelt a k�t h�t. �rte j�ttek. Olyan furcsa volt minden! Mexi nem akart kimenni a ketrecb�l....�gy �rezte, ha kimegy, valami rossz fog t�rt�nni...�vatosan h�trah�z�dott a falhoz, szem�ben �g�rettel (eg�sz �let�ben ott volt az az �g�ret), hogy j� lesz, � igaz�n j� lesz, igyekezni fog, � tudja mag�r�l, hogy nem a legszebb �s legokosabb, de j�l fog viselkedni, nem b�nt senkit, r� fog j�nni mit kell csin�lni a labd�val, �s olyan sz�pen tudja cs�v�lni a fark�t...... Pedig nem b�ntott�k. �s m�gis annyira f�lt, hogy a folyos�n m�r minden l�p�s�rt r�ngatni kellett. Az �reg kutya pedig engedelmeskedett, mert a l�baiba has�t� f�jdalom nem engedte ellen�llni... A sz�k kis szob�ban a hossz� folyos� v�g�n m�r sz�k�lt. Az �reg kuty�k sz�vbemarkol�, halk, k�ny�rg� sz�k�l�s�vel. Cs�v�lta a fark�t, hozz�b�jt volna b�rkihez, de er�sen fogt�k a p�r�zt, nem engedt�k neki a mozg�st. Azt�n egy t�sz�r�st �rzett, �s hom�lyba borult a vil�g. K�ny�rtelen koppan�sok. Koppan�sok, �temre, ritmusra, er�r�l besz�ltek m�r messzir�l. - Hol van az �llat? - nyitott be a menhely �llatorvos�nak kis vizsg�l�j�ba a magas, karcs� n�. A kopaszod�, tipikusan kicsinyes k�lsej� fick� beh�zta a nyak�t, azt�n angyali (�s undor�t�) mosoly ter�lt el az arc�n. - �, �dv�zl�m, Katalin! Milyen kellemes meglepet�s, hogy ma is ben�zett hozz�nk! Engedje meg, hogy megjegyezzem, �llatorvoshoz k�pest �n mindig leny�g�z�en fest! - El�g lesz - hull�mzott �t a szob�n az eg�szen halk hang. K�l�n�s m�d a n� sz�rke szeme ugyanolyan kifejez�stelen maradt, mint amikor bel�pett. �s a hangja is sima volt, udvarias, mint eddig. De a m�ly�n megmozdult valami...Egy olyan moccanat, mint ami az �jszaka m�h�ben rezzen meg egy pillanatra, �s m�gis csendet teremt az erd�ben egy pillanat alatt. J�ghideg, h�tborzongat� fenyeget�s simult bele a siv�r kis szob�ban �ll� eleg�ns n� hangj�ba. Ilyen �rz�s, mikor a hal�l angyal�ra ismer�nk r� egy koszt�m�s alak szem�ben. �s az �t�let�re.... - �reg volt....Nagyon �reg....beteg....Beteg volt! Ezzel tettem a legjobbat! Nem tarthattuk tov�bb! - mondta egyre kapkod�bb, egyre magasabb hangon a nyomorult f�rfi. - Maga gy�gy�t�! Egy orvos! Az lenne a k�teless�ge, az elrendelt feladata, hogy gy�gy�tson, �s �letet mentsen! - sziszegte ajkai k�z�l amaz, sz�rke szem�be pedig ki�lt a lobog�, l�ngol� gy�l�let. - K�t hete volt itt! - sip�totta a szerencs�tlen doktor, �r�asztal�ba kapaszkodva. - �s �n megmondtam, hogy ma �rte j�v�k - fejezte be halkan Katalin. Egyetlen szempillant�s volt csak, hogy a f�rfi el� l�pjen, olyan k�zel, hogy �lla csaknem annak homlok�hoz �rjen. Len�zett a reszket� f�rfira, akinek a nev�t sem tudta, de tenni fog r�la, hogy mostm�r m�s se tudja meg. - T�nkreteszem. Mag�t �s a koszlott telep�t is. Mag�nak v�ge! Bez�ratom ezt a k�cer�jt, maga pedig a b�rt�nben fog elrohadni! - morogta a torka m�ly�r�l a f�rfi f�l�be. Azt�n hatalmas lend�lettel sarkonfordult, �s nagy l�ptekkel kiviharzott az irod�b�l. A cip�sarkak koppan�sai sok�ig visszhangzottak a folyos�n. A menhely vezet�je, az �llatorvos, aki m�r r�gen nem �rezte mag�ban azt az elhivatotts�got, ami a p�ly�ra h�vta, �s aki �pp emiatt gy�l�lte a havonta ell�togat� fel�gyel�n�t aki mindenben ellent�te volt, percekig b�multa az ajt�t. Szakadt r�la a v�z, �s b�r nem �rezte, patakzottak a k�nnyei. Ha lett volna sz�ve, tal�n r�j�hetett volna mi�rt. De m�r nem volt. �s nem is maradt ideje. N�h�ny perccel k�s�bb, ahogy a sz�ke fel� fordult, �sszer�ndult, a mellkas�hoz kapott, azt�n �sszerogyott a kis szob�ban. Nem siratta senki. Hatalmas r�zsasz�n felh�k...�s vil�gosk�kek....�s n�h�ny almaz�ld....�s narancss�rg�k......L�gy f�ny..... 'Hol vagyok?' akarta k�rdezni a l�lek. De r�j�tt, hogy el�g gondolnia, a k�rd�s valahogy el�j�n mag�t�l...Nem tudta kap-e v�laszt, de ahogy ott lebegett a gy�ny�r�, milli�rd illattal dalol� vid�k f�l�tt, vagy tal�n vid�kben, nem is volt benne bztos, hogy akarja-e tudni. 'Ahov� minden kutya ker�l' kapott v�laszt egy kedves, ringat� hangt�l. A l�lek, akit Mexinek h�vtak a f�ld�n, csordultig telt �r�mmel a hang els� szav�t�l is. Mintha egy meleg takar�ba burkolt�k volna, �s megsimogatt�k volna eg�sz l�ny�t, ahogy ez a hang el�rte. A hang szeretettel volt elt�ltve, �s ez a szeretet neki, �s csak neki sz�lt. �s felt�tlen n�lk�l �radt fel�. 'Ki vagy?' akarta k�rdezni ezt is, �jult er�vel. 'Aki odak�ldtelek, ahonnan elj�tt�l' v�laszolta a hang egy kicsit tal�n komolyabban. A l�lek, akit hajdan Mexinek h�vtak, eml�kezett, ha hom�lyosan is, hogy honnan ker�lt ide. �s most d�bbent csak r�, hogy nem f�j semmije, nem viszket a b�re, �s nem �hes.... 'Sz�rny� volt ott' telt el borzalommal 'Mi�rt k�ldt�l oda engem?? B�ntottak! Nem kellettem senkinek sem! Mi�rt?!' z�dult el� bel�le a sok �vig visszatartott f�jdalom. 'Hogy v�ge legyen olyasmiknek, amik m�sk�pp folytat�dtak volna. Sz�rny� dolgokat fejezt�l be v�gleg. Ez�rt k�ldtelek le. Tudom mennyi f�jdalom �rt. Ez�rt k�sz�n�m neked, hogy v�gigcsin�ltad' hull�mzotta k�rbe a fens�ges hang, �s ez�ttal a l�lek, akit Mexinek h�vtak, felfogott egy szikr�nyit a hatalm�b�l...�s hogy mennyire b�nja ez a hang, hogy � annyi sok rosszon kellett kereszt�lmenjen, �s milyen h�l�s neki, �neki, mindez�rt. 'Nem is csin�ltam semmit' ismerte el zavartan. '�, dehogynem!' nevetett fel halkan a hang, �s a l�lek, akit Mexinek h�vtak, �gy �rezte legsz�vesebben a felh�kbe vetn� mag�t, �s hemperegne, hemperegne, olyan f�ld�nt�li, el�pzelhetetlen �r�mmel t�lt�tte fel a nevet�s. 'Volt r�gen egy csal�dod. M�r nem eml�kszel r�juk, �s nem is eml�kezhetsz ezut�n. De a legkisebb l�nygyermek nagyon szeretett t�ged. Mikor elt�nt�l, mert este elengedtek a h�zt�l, �s messzire, t�l messzire csavarogt�l el, az a l�nygyerek hossz�-hossz� ideig s�rt ut�nad. A csal�dja a f�jdalma miatt �sszefogott, hogy megvigasztalja, pedig a csal�dban m�r �gy t�nt semmi sem tart �ssze senkit senkivel. �jra egy lett a csal�d. Miattad. �s az ut�dod, egy szeg�ny k�bor kutya, akit odavetett a sors, �s az apa h�l�t adott �rte nekem, begy�gy�totta a kisl�ny sz�v�t. B�r r�d mindig eml�kezni fog. Az a kutya is neked k�sz�nheti b�k�s, szeretetteli �let�t. De ha ez nem lenne el�g, hossz�-hossz� k�bor �leted sor�n sokan l�ttak t�ged. Rengeteg ember. Nem mind �rezte �s tudta r�gt�n akkor, hogy a sz�v�kben v�ltozni kezdett valami. De az Id� mellettem �ll. Nagyon sokan kezdtek el szebb �s jobb �letet �lni, vigy�zni maguk k�r�l minden �l�re - csak mert egyszer l�ttak t�ged, ak�r messzir�l. �s a sz�v�kben fel�bredt a r�szv�t. B�r nem tudtak seg�teni rajtad, seg�tenek az�ta m�sokon, mert mindenkiben t�ged l�tnak. �s jobb� akarj�k tenni a vil�got - miattad. S b�r ez nem az utols� j�tetted, az utols�, amit elmondok neked, a mened�k pusztul�sa, ahonnan ide�rkezt�l. Egy ember sz�v�ben m�ly nyomot hagyt�l...� akart lenni a t�rsad, a gazd�d, az embered. Akkor is, ha m�sok tal�n szebbnek vagy jobbnak t�ntek a szem�ben - � t�ged akart. De nem tal�lt meg. Mert vissza akartalak mostm�r hozni, mihozz�nk, haza. De neked h�la, az a sz�rny� hely nem l�tezik t�bb�. Az ottani bajbajutottak jobb, gondoskod�bb helyekre lesznek k�ldve. Ami pedig azt az embert illeti, aki felel�s volt a sz�rny�s�gek�rt - nemsok�ra meg�rkezik ide, �s �n besz�lgetni fogok vele. S a sz�ve �jra �p lesz, �s vissza fogom k�ldeni, egy neh�z feladattal' A l�lek, akit Mexinek h�vtak, k�nnyezett volna, de a Mennyben nincsenek k�nnyek. 'Mi lesz most velem?' k�rdezte kicsit f�lve. 'Az mostm�r csak rajtad �ll' sim�tott v�gig rajta szeretettel a hang. 'Mit kell tennem?' k�rdezte agg�dva, de b�zott a hangban. �rezte, hogy megteheti. 'V�laszhatsz. Ami�rt megtetted, amire k�rtelek hajdan�n, ez a jutalmad. Van odalenn a vil�gban egy l�lek. Mes�ltem neked r�la. Aki miattad j�v� teszi sok menek�lt kutya �let�t, �s aki miatt soha t�bb� nem ker�lhetnek arra a sz�rny� helyre a t�rsaid. Ez a l�lek �s te, egym�snak vagytok sz�nva. Tal�lkoztatok m�r, de akkor k�l�n kellett v�lasszalak, mindkett�t�kre fontos feladat v�rt....Most viszont, ahogy lassan � is teljes�t mindent, amire k�rtem, ideje, hogy egy�tt lehessetek! A k�ldet�seiteknek v�ge, s mindent sikerrel tettetek meg. �gy eld�ntheted, hogy ut�nam�sz a lenti vil�gba, �s megkeresed �t, vagy ink�bb itt v�rsz. A vil�g odalenn nagyon z�rzavaros, de megtal�lhatod �t, a sz�ved vezetni fog. Vagy v�rhatsz itt, ahov� � is meg fog �rkezni egy napon, �s ahol egy�tt maradhattok majd az id�k v�gezet�ig. De erre v�rnod kell, m�g elj�n az � ideje, hogy visszat�rjen ide' zengte a hang szabads�got adva a l�leknek, akit Mexinek h�vtak. A l�lek, akit Mexinek h�vtak r�gen, hossz�-hossz� ideig gondolkozott. Ha lenne odafenn Id�, ak�r azt is mondhatn�nk, hogy napokig, �r�kig, vagy hetekig. Tudta, �rezte, hogy j�r neki az a m�sik l�lek. Az � t�rsa, t�rslelke!!! Igen, hozz� tartozik! De mit tegyen? 'Gy�vas�g lenne....Ha azt k�rn�m, hogy itt v�rhassak r�? Ak�rmeddig. Ha kell, egyhelyben �l�k, �s nem mozdulok ezer �vig...F�lek visszamenni....�s ha nem tal�lom meg a z�rzavarban odalenn? Mindenk�pp tal�lkozni akarok vele, vele akarok lenni! Itt fogom v�rni, ameddig csak kell' fogadkozott, rem�nykedve fordulva a hanghoz. 'Mi�rt lenne gy�vas�g? H�en v�rni, m�g el�rkezik a pillanat, egy nagy feladat! S m�lt� hozz�d. �s meg�rdemled, hogy itt v�rhasd a t�rsad, m�g meg�rkezik kutyah�s�ggel' nevetett halkan, l�gyan a hang el�sz�r, azt�n b�szk�n �s b�tor�t�n. 'Ugye meg fogom ismerni? Ugye?' k�rdezte felragyogva a l�lek, akit Mexinek h�vtak. '� hogyne! Nem is lehet m�sk�pp' �g�rte a hang, r�ragyogva a l�lekre, akit Mexinek h�vtak. 'Addig �rezd otthon magad! El fog telni az id� hamarabb, mint hinn�d!' tette m�g hozz�. '�s akkor itt maradhatunk? Soha t�bb� nem v�lunk el, �s soha t�bb� nem kell visszamenn�nk?' k�rdezte m�g el�re f�lve. 'Soha, soha t�bb�' simogatta meg b�cs�z�ul a hang, �s elhull�mzott a csodavil�g m�sik mezsgy�j�re. M�r v�rta egy l�lek... Odafenn nincs Id�. Azt az�rt kapjuk idelenn, hogy megtanuljunk n�lk�le �lni. A l�lek, akit Mexinek h�vtak, rengeteg m�sik l�lekkel bar�tkozott �ssze. Mindennap, ahogy �sszefolyt a jelen b

2010.04.11. 21:03 Timi

M�g nincs c�me...de valami ilyesmi lesz, hogy Kutya�let, vagy Nyomorults�g... vagy ilyesmi   Valami sz�rnyen rideg helyre ker�ltem. Hideg, �rdes betonon fekszem, k�r�l�ttem r�csok, a falon egyetlen sz�k ablak, amin alig-alig sziv�rog be f�ny. Egyetlen koszos rongy szolg�l fekhely�l, de az �rdes beton �rz�s�t nem nagyon tomp�tja. Fogalmam sincs hogyan, vagy mi�rt dobott a sors ebbe a borzalmas kalitk�ba. Emellett nem csak a hely idegens�ge �s ridegs�ge tasz�t, hanem az is, hogy teljesen egyed�l vagyok. Itt kell majd le�lnem az �letem? Naponta dobnak egy maroknyi sz�raz valamit a t�lk�mba �s legyek boldog? M�gis mit k�vettem el, hogy b�rt�nbe z�rtak? Alig p�r h�napos voltam, mikor k�nyszerrel elszak�tottak a mam�mt�l. Tal�n itt kezd�d�tt minden. A hely, ahova ker�ltem, nem volt t�l nagy, de igen bar�ts�gos �s a k�tl�b�ak akikkel �lnem kellett nagyon odaad�ak voltak. R�ad�sul terrier l�temre t�ltengett bennem az energia, k�ly�k koromban meg m�g egy icipicit sem figyeltem m�sokra, �gy folyton felt�rtam a lak�sukat. �s �k sosem sz�ltak semmi�rt. Pontosabban valamit hablatyoltak nekem, de nem �reztem azt sosem, hogy van olyan dolog, amit nekem nem szabad. Boldog voltam. Nagyon boldog, annak ellen�re, hogy amint kicsit nagyobb lettem m�r nem nagyon foglalkozott velem a k�tl�b� csal�d, m�g a legkisebb emberk�ly�k sem. Azt�n egyik napr�l a m�sikra kiker�ltem a kertbe. Lehet, hogy nagyon sz�p kertj�k volt, lehet, hogy eddig sem foglalkoztak velem t�l sokat, de eddig nem voltam elv�lasztva t�l�k. Ez nagyon megr�zott, napokat, heteket t�lt�ttem az ajt� el�tt azzal, hogy pr�b�lkoztam a bejut�ssal. Azt�n meguntam. N�ha ki-be j�rk�ltak, akkor azt hittem van rem�ny, de csak addig foglalkoztak velem, am�g ki nem l�ptek a kapun az utc�ra, vagy vissza a lak�sba. Gondolom akkor is csak az�rt, mert ott ugr�ltam k�r�l�tt�k. Staffordshire �nem egyre jobban bontakozott ki. A macsk�k voltak az egyetlen, igaz j�tsz�t�rsaim. Na j�, lehet, hogy �k nem �gy gondolt�k, de �k legal�bb futottak, ha fog�csk�zni akartam, vagy felborzolva a sz�rt a h�tukon f�jtak, ha buny�zni. A m�sik j�tsz�pajt�sok a vir�gok voltak, de sz�p lassan mind elker�t�sre ker�lt t�lem. Nem �rtem mi�rt, hisz sosem sz�ltak, hogy nem szabad. Ha n�ha, nagyritk�n kij�ttek a gyerekek j�tszani velem, akkor iszonyatos boldogan ugr�ltam a nyakukba �s morogva j�t�kra h�vtam �ket, de ilyenkor vagy egy kiad�s pofont kaptam �s kiab�l�st, vagy csak sim�n ott hagytak �s akkor megint egyed�l maradtam. Sosem �rtettem meg a k�tl�b�ak viselked�s�t, azt hiszem most m�r soha nem is fogom. Egyik nap k�l�n�s dolog t�rt�nt. Egy l�ny emberk�ly�k baktatott el a h�z el�tt valami fura �l�l�nnyel. Jobban mondva nem is �l�l�ny volt... gurult k�t ker�ken �s iszonyatosan sov�ny volt. A ker�t�sre fel�gaskodtam, ugattam neki, de csak a kisl�ny vis�tott egyet. Mivel a furcsas�g csak gurult a k�t kerek�n a kisl�ny mellett, meg nyikorgott, morogtam is r�. Valahogy nagyon nem tetszett nekem az a valami. Kiny�ltam ut�na az alacsony ker�t�s f�l�tt, de a kisl�ny vis�tva ell�kte mag�t�l �s az eld�lt. Na att�l a napt�l fogva meg voltam k�tve. Ut�ltam a nyak�rvet �s ut�ltam a k�telet. Ut�ltam a mag�nyt �s ut�ltam azt, hogy nem rohang�lhatok. Elk�vetkezend� napjaim unalmasan teltek el. Most m�r annyit sem foglalkozott velem a csal�dom, mint eddig, mert nem �rt el a l�ncom se a kapuig, se az ajt�ig �s �gy nem tudtam k�r�lugr�lni �ket. Csal�d?!?!?! Ez nem volt csal�d! Azt�n csak teltek a napok. N�ha a kutyah�z egyik fel�n fek�dtem, n�ha a m�sikon. M�r a macsk�kat sem kergethettem. Semmi! Semmi nem volt, amivel lek�thettem volna magam. Hetente �j t�lam volt legal�bb. De csak mert naponta ler�gtam bel�le egy darabot �s a h�t v�g�re m�r nem sok maradt bel�le. Ennyi! Ezzel telt el az �letem egy jelent�s r�sze, r�ad�sul a legenergikusabb �letkoromban. �s n�ha m�r ut�ltam az �letet! Tal�n �vek teltek el �gy...l�ncon. Soha nem j�rtam m�g kint, a ker�t�sen t�l! A h�z belsej�t sem l�ttam m�r mi�ta kitettek, a kertnek meg csak annyi r�sz�t taposhattam, ameddig el�rt a l�nc. A nyak�rvemet sem igazgatta senki. M�r majdnemhogy kikoptatta a nyakamon a sz�rt, de senkit nem �rdekelt. Nekem meg viszketett, k�s�bb f�jt. Kezdtem lesov�nyodni, izmaim az �vek alatt elt�ntek. Vizet �s �telt ugyan kaptam, de minden h�ten volt olyan �ra, volt olyan nap, hogy igaz�n szomjaztam, vagy �hes voltam. Ny�ron nem volt el�g �rny�kom, t�len csek�lys�g volt az a kutyah�z, amit �sszet�koltak. F�ztam. T�nyleg nem tudom h�ny �v telt el �gy, de soha egy sz�t sem sz�ltam, vagy panaszkodtam. Viszont egyik nap megv�ltozott minden. Egy kis k�ly�k �rkezett a h�zhoz. Amikor kisz�ltak a kocsib�l a k�ly�kkel, el�sz�r led�bbenve megmerevedtem, majd amikor a kapuhoz �rtek, mint ha valami tolvaj band�t l�tn�k, morogtam. Iszonyatos, pokoli m�reggel �s d�hhvel kezdtem el morogni. Biztos vagyok benne, hogy a f�lt�kenys�g is hajtott, de legink�bb a k�tl�b�, emberi fajzatnak sz�ntam a morg�st. H�t most �szrevettek! Odasz�ltak valamit, de azt�n mentek tov�bb be a h�zba, gondolom a kis k�ly�k miatt, hogy elfoglalhassa az �n k�ly�kkori helyem. P�r perc m�lva a csal�df� kij�tt a kertbe... meglepet�semre hozz�m. De �n csak morogtam! Nem tudom pontosan mi hajtott, mi vitt r� arra amit tettem, de amikor a f�rfi oda�rt hozz�m, teljes er�mb�l belekaptam a kez�be. Eltompult el�ttem minden. Nem az�rt, mert le�t�tt, vagy befogta a szemem valamivel. Annyira hajtott a d�h, a m�reg, az el�z� �veim gondolata, hogy m�r nem eml�kszem a k�vetkez� percekre. Csak annyira, hogy v�g�l itt k�t�ttem ki. Ebben a b�rt�nben. Tal�n m�g a l�ncot is elviseln�m most a madarak csiripel�s�vel, ak�r macsk�k n�lk�l. De ezt nem k�v�nom senkinek! A legsz�rnyebb �rz�s, hogy igaz�b�l nem egyed�l vagyok! T�bb kuty�t is bez�rtak egy-egy ilyen ketrecbe, de egyikkel sem �rintkezhetek �s gondolom �k sem egym�ssal. De minek is?! Most biztosan �jabb �vek telnek el majd hasonl�an, mint a l�ncrak�t�tt �veim. De lehet, hogy nem fogom kib�rni.... P�r h�t m�lva v�ltoz�s t�rt�nt az �reg staffordshire �let�ben. Kinyitott�k sz�k ketrec�nek ajtaj�t, p�r�zt k�t�ttek r� �s kivezett�k a menhelyr�l. Soha t�bbet nem t�rt vissza!

2010.04.08. 11:52 Timi

Mindk�t novell�m folytat�sa...nesztek! :P Folyt.k�v. SZERETLEK! Ezek ut�n viszont nem volt v�laszt�som. Az orrom alatt motyogva elhadartam egy zavartabbn�l is zavartabb „k�sz�n�m”-�t �s elindultam lassan arra, amerre mutatt�k. -Hol volt, Hol nem, R�d leltem �ltem hajnal�n.... Sz�lalt meg a fi�, halkan, kiss� d�dolva, mint aki csak mag�ban k�lt�geti �pp a verssorokat. De ezen szavak ut�n akkor�t dobbant a sz�vem, hogy m�g a kezemmel is �rz�kelhettem volna, ha a mellkasomra helyezem. Lassan megfordultam. �jabb csendes, egym�sra ragadt tekintettel eltelt percek k�vetkeztek. Azt�n � l�pett k�zelebb hozz�m. �n ledermedve �lltam. Nem hogy sz�lni, mozdulni nem mertem. Vajon most mi lesz? Az �rz�sek kavarogtam bennem....ezernyi �rz�s. � cs�ny�n kihaszn�lta tehetetlens�gem �s megfogta k�t kezem. K�zelebb hajolt �s egyetlen sz�t s�gott a f�lembe: „Szeretlek!”. Az �n lelkemben is t�mkelegnyi felismerhetetlen �rz�s keringett, de ebben az egy sz�ban annyi �rzelem gy�lt �ssze, amit�l m�g jobban ledermedtem. �szinte, de sz�momra ismeretlen �rz�sek �ramlottak �t a lelkemen ezzel az egyetlen sz�val. Majd lassan nem csak bel�lr�l �rezhettem ezen furcsa dolgokat, hanem k�v�lr�l is, m�ghozz� az ajkaimon. Egy lass� �s r�vid cs�k volt.... M�g mindig mozdulatlanul �lltam �s t�rtem, de ezzel a cs�kkal hirtelen, mintha minden k�rd�semre v�laszt kaptam volna. A szerelem, ez az �rz�s eddig is bennem volt, csak nem ismertem fel. Ezen a napon viszont m�r mindent meg�rtettem. A fi� azt hitte sz�ve olyan l�nyt v�lasztott, akit sosem lehet majd kiszak�tani na�v h�tk�znapjaib�l �s ez�rt indulni k�sz�lt. Azonban kellemesen csal�dnia kellett, mikor ut�nafordultam �s megfogtam a kez�t. B�r �jabb sz�tlan percek k�vetkeztek, tudtam, hogy most nekem kell mondanom valamit. Persze ezen nem kellett gondolkodnom. A sz�vem k�nyszer�tett, a sz�m pedig mag�t�l mondta ki a sz�t az el�ttem �ll� fi�nak c�mezve: -Szeretlek! Folyt.K�v. FARKAS�LET ...4 fr�z kanca h�zza. Ahogy a n�gy ker�k meg�ll �s kisz�ll a kocsib�l, szemeit el kell takarnia az er�s f�nyt�l. Lakk cip�, fekete �lt�ny, feh�r ing, nyakkend�..... Az erd� sz�l�n �ll �s nem mer bel�pni. Ha bemegy, m�r tudja, hogy nem ugyanaz a falka fogja fogadni. M�gis, ha most bel�p �s visszafogadj�k, soha t�bbet nem hagyhatja itt �ket. �s � pont ett�l f�l. Hogy nem tud t�bbet elszakadni t�l�k. P�r �ve minden v�gya ez volt, most meg f�lt bel�pni, nehogy �lmai val�ra v�ljanak. Furcsa 5 �v volt az el�z�. Bel�l folyamatos v�ltoz�son ment kereszt�l. Le�rni is neh�z lenne, nem hogy �rezni. Egyik nap egy furcsa l�nyba botlott bele �s..... szerelmes lett. Olyan k�t�d�s alakult ki k�z�tt�k, mint amilyet m�g senki m�sn�l nem l�tott. Ez�rt f�lt most bel�pni az erd�be. V�laszt�s el�tt �llt. A l�ny, akit szeretett nem �pp egy ilyen erd�be volt val�. M�r els� l�t�sra ler�tt r�la, de emellett olyan betegs�ge volt, amit�l t�vol kellett, hogy tartsa mag�t az ilyen helyekt�l. Csak b�multa az �gbe ny�l� f�kat, a lombjuk alatti csod�latos �letteret.... �lhetn� az �let�t, ahogy p�r �ve �lmodozott r�la. Z�ld k�zegben a farkasokkal, szabadon.... Vagy �l egy betondzsungelben, a v�ros m�ly�n, de igaz szerelm�vel.... V�g�l szobornak tetsz� arccal megfordult �s vissza�lt a n�gylovas hint�ba.....

2010.04.07. 15:58 Timi

Farkas�let ...�s egyetlen sz�t sem tudott �rni arra az �tkozott lapra. A falnak d�lt, az asztalra fek�dt, azt�n a padj�ra k�ny�k�lt �s megt�masztotta a fej�t, k�zben pedig folyamatosan a toll�t r�gta. Semmi. Egyetlen sz�m vagy bet� nem ker�lt a feh�r pap�rosra. Most meg? A s�t�t szob�j�ban �l �s v�r. V�rja, hogy v�ge legyen a b�ntet�s�nek. Ennek a r�m�lomnak, amit a legt�bb gyerek legal�bb egyszer v�gigszenved az �let�ben. Szobafogs�g. Micsoda h�lyes�g?! Ak�rmekkora h�lyes�gnek t�nik, n�la nagyon j�l bev�lik. De hogy ne v�lna be?! Enn�l a gyerekn�l, akit a n�gy falon k�v�l v�rja a nagy vil�g �s egy m�sik �let?! M�r hogy a fen�be ne hatna a lelk�re, ha bez�rj�k egy term�szett�l mentes kicsiny szob�ba?! Vas�rnap reggel volt, lej�rt a b�ntet�s. M�r a p�nteki matek teszt alatt is legink�bb ezen a pillanaton j�rtak a gondolatai, csak �pp � mindezt aznap d�lut�nra helyezte volna, nem a szabadideje utols� �r�ira. Maga m�g�tt hagyva a falakat rohant, hogy min�l el�bb el�rje c�lj�t, az erd� legm�ly�t. R�gebben term�szetv�delmi ter�let volt, mostanra m�r a kutya sem foglalkozik vele, szinte �rintetlen. L�lekvesztve rohant teh�t egyre m�lyebbre �s m�lyebbre az �gbe ny�l� f�k k�z�tt �s � m�g is minden percben tudta merre kell mennie. Ismerte az erd�ket, mint a tenyer�t. Tal�n m�g jobban is. �gyesen vett minden akad�lyt, edzettebb volt m�r a faluban b�rmelyik sportos focist�n�l. Hirtelen azonban meg�llt. Felugrott egy er�sebb, kid�lt fat�rzsre �s el�v�lt�tte mag�t. Na de nem ak�rhogy! Farkas�v�lt�s volt ez a jav�b�l. Olyan vony�t�st hallatott n�h�ny ugat�ssal k�retezve, hogy a fiatal farkasok mind megirigyelhett�k volna. Azut�n v�rt, �s hallgatott. V�rta a v�laszt. Nem telt bele egy eg�sz percbe, mire meg is kapta. �szint�n, boldogan elmosolyodott. El�sz�r csak egy vid�m, �dv�zl� ugat�s, azt�n m�g egy �s m�g egy, majd �nfeledt csahol�s k�zeledt�t hallhatta. Pontosan negyven l�bacska szapor�zott a m�g nem eg�szen 17 �ves fi� fel�. Nem sok�ra felbukkantak az ugat�sok gazd�i �s a tin�dzser fi� mindenn�l boldogabban ugrott a hatalmas, sz�rkebund�s alfah�m nyak�ba, akit�l a fi� azonnal kapott is p�r nagy ny�las puszit az arc�ra. De nem sok�ig �r�lhettek egym�snak, mert a csapat n�gy k�lyke ler�ngatta a fi�t apjuk „�lel�s�b�l”, hogy v�gre belekezdhessenek egy nagy j�t�kba, ha m�r az el�z� nap elmaradt. -Bocs�ssatok meg, hogy nem j�ttem tegnap.-sz�lalt meg , miut�n t�bb�-kev�sb� r� tudta venni a kicsiket, hogy v�rjanak p�r percet. A hatalmas h�m szemein a kamasz fi� m�r l�tta, hogy meg�rti �t, b�rmi is volt. Hisz mind tudt�k, hogy ez az embergyerek m�r a farkasokat tekinti csal�dj�nak �s nem az embereket. Sem szavakkal, sem tettekkel nem b�ntott�k soha, de � �rezte, hogy a lelke ide tartozik, nem a k�tl�b�ak k�z�. Na eddig tudtak v�rni a p�r h�napos k�lyk�k. R�ugrottak furcsa t�rsukra �s ott harapt�k, h�zt�k, vont�k ahol tudt�k. Ezut�n � sem vesztegette az id�t, belekezdett az �nfeledt birk�z�sba a n�gy kis tappancsossal. Persze minden ilyen j�t�k alkalm�val szerzett p�r piros cs�kot test�nek minden t�j�ra, de ezek sosem voltak m�ly sebek �s p�r nap m�lva m�r nyomuk sem volt. F�ld�n fetreng�s, gurul�s, harapd�l�s, j�t�kos morg�s. N�ha m�r �gy l�tszott arr�l sz�l a j�t�k, hogy ki saj�t�tja ki mag�nak az emberi falkatagot, de ilyenkor � mindig a n�gy kicsi f�l� kerekedett �s kezd�dhetett el�lr�l az eg�sz. Tal�n f�l �ra, h�romnegyed �ra lehetett a j�t�kid�. A fi� otthon evett, neki el� rakj�k t�ny�rban az �telt, de ennek a falk�nak minden nap meg kell k�zdeni a betev� falat�rt. V�g�l a vez�rn�st�ny intette cs�ndre a k�lyk�ket. A csapatb�l n�gyen szoktak vad�szatra menni, mik�zben a m�sik k�t id�sebb n�st�ny vigy�z a k�lyk�kre. A fi� eleinte a dad�kkal volt, de k�s�bb enged�lyt kapott arra, hogy a vad�szokkal tartson. Az els� ilyen vad�szatokon �gy l�tszott „kit�n�en” tereli a vadat. Kit�n�en tereli �gy, hogy t�bbet l�tni se lehessen. Minden alkalommal siker�lt legal�bb egy vadat elszalasztaniuk, mert vagy felbukott valamiben, vagy r�l�pett egy sz�raz �gra.... Ilyen esetekben a szerencs�re voltak b�zva, hogy a n�gyl�b� �tel a farkasok fel� kezd-e el menek�lni, vagy siker�l megsz�knie. Az�ta m�r beletanult a vad�sz�letbe. Kitart�an menetel a t�bbiekkel, cs�ndben, hangtalanul. Szagl�sa nem fejl�d�tt olyann�, mint a farkasok�, de hall�sa �s l�t�sa ann�l ink�bb. Ezt a fi�t minden h�tv�g�n �jra v�rja az iskola. A farkas-iskola. Mi�ta beleforrt ebbe a falk�ba m�r nagyon sokat tanult. A farkasok �let�r�l mindent tud elm�letben �s gyakorlatban is t�bb�-kev�sb�, de sosincs k�t egyforma h�tv�ge. Minden egyes alkalommal tanul valami �jat ezekt�l a csod�latos �llatokt�l. Sok sikertelen vad�szat ut�n m�gis maradt a posztja a csapat ezen r�sz�ben, de a p�r �v alatt megtanulta, hogyan kell csendben k�zeledni a pr�da fel� �s hogyan kell �gy meglepni azt, hogy mindenk�pp a hegyesfog� t�rsai �tj�ba ker�lj�n. Ma is egy sikeres porty�n voltak t�l. A k�lyk�k �s az alfa p�r m�r a sz�juk sz�l�t nyaldosva, teli hassal pihentek egy bokorsor alatt, csak a n�gy kamasz n�st�ny falatozott m�g a hatalmas szarvasbika maradv�nyaib�l. Az emberk�ly�k meg mint mindig, most is tal�lt egy magasabb helyet, ahonnan sz�pen bel�thatja a k�rny�ket, de legf�k�pp t�rsait, vagy ha �gy tetszik, csal�dj�t. �s bek�vetkezett, amire a legink�bb nem v�gyott. S�t�tedett. Ideje hazaindulnia. Nagyot s�hajtott, �sszeszedte minden erej�t �s leugrott magaslati hely�r�l, hogy elb�cs�zzon bund�s testv�reit�l. Hazafel� m�r nem �pp l�lekvesztve rohant. Ink�bb csak a f�ldet b�mulva baktatott. �jabb s�hajjal gondolkodott el a k�vetkez� keserves h�ten, ugyanis �jabb unalmas iskolai napok v�rnak r�. Igen! Megtehette volna, hogy t�bbet nem megy haza �s a farkasokkal �li le eg�sz h�tral�v� �let�t, de nem tette. Nem tette, mert tudta, hogy az emberek mindenre k�pesek, m�gha nevel�sz�leir�l is van sz� �s egy ilyen elhat�roz�ssal vesz�lybe sodorhatn� a farkasokat. �s emellett sokszor belecsapott a gondolat a fej�be, hogy � m�gis csak ember. Pedig folyton az erdei �letr�l �lmodozott. Mindig is emberi �lete volt, de az erd�ben sz�letett, az erd�ben nevelkedett �s lakott sz�leivel egy nagyobbacska fah�zban. Ekkor m�g nem tudott k�l�nleges kapcsolat�r�l a farkasokkal, de m�r ekkor is nagyon szerette �ket. Sz�leivel gyakran felkerest�k az od�kat, hogy megless�k az �llom�nyt �s hogy hogy vannak a k�lyk�k. Csak hogy ennek a gy�ny�r� �letnek v�get vetett a Sors �s elvitte sz�leit egy egyszer�, �m igen vesz�lyes betegs�ggel. Ezek ut�n ker�lt a term�szetet nem igen kedvel� nevel�kh�z, akik ha nem is minden �ron, de pr�b�lj�k kinevelni a fi�b�l az �lmodoz�st �s az �rtelmetlen erd�j�r�st. A m�lton �s a jelenen gondolkodva �rte el az erd� sz�l�t, ahol m�r v�rt�k nevel�sz�lei. K�s� volt m�r, mire el tudott aludni. A h�tf�k sosem k�nny�ek neki �s a h�tv�ge is r�videbb volt, mint lenni szokott. Valami igen furcs�t �lmodott, de ahogy kinyitotta szemeit, m�r nem igen tudta volna elmondani, hogy mit. Ez a furcsa �lom viszont furcsa �rz�st hagyott benne, ami nem csak a h�tf�i napot k�s�rte v�gig, hanem az eg�sz hetet. Egy percig sem figyelt az iskol�ban. Folyton rajzolt, vagy az ablakon b�mult ki. �szre sem vette, ha hozz� sz�ltak, vagy megb�kd�st�k. M�g a tan�rok is alig tudt�k kiz�kkenteni gondolatmeneteib�l, ilyenkor azonban tovasz�llt minden �s m�r azt sem tudta mir�l gondolkodott pontosan �s persze az iskolai anyagot sem. De az az �rz�s, amit az �lom hagyott, az minden percben ott motoszk�lt a fej�ben �s a lelk�ben. Nem volt rossz �rz�s, de hat�rozottan nem j�. P�ntek d�lut�n viszont nem �rdekelte m�r milyen �rz�s volt, vagy milyen �lom. H�t�n egy kisebb t�sk�val, abban p�r szendviccsel �s egy bicsk�val elindult megl�togatni a farkasokat. Nagyj�b�l ugyanott, ahol minden h�tv�g�n, most is felugrott arra a kid�lt fat�rzsre �s felvony�tott. V�rt �s f�lelt, mert nagyon szerette hallani az els�, boldog v�laszugat�st. Nem is kellett sok�ig egyed�l �cs�r�gnie, csak egy percbe telt bele, hogy a falka minden tagja megjelenjen l�t�k�r�ben. Most is az alfah�met �dv�z�lte el�sz�r, majd az alfan�st�nyt, aki szinte az anyja volt, majd a kamaszokat �s persze a n�gy kis k�lyk�t. Mivel a falka reggel m�r belakm�rozott, ma a fi� ki kellett, hogy maradjon a vad�szatb�l. A kicsik zavartalanul pr�b�lkozhattak a fi� holmijainak sz�tr�g�s�val am�g bele nem f�radtak, a kamasz n�st�nyek legink�bb csak pihentek, az alf�k pedig s�t�ra indultak a fura falkataggal. A farkasok meg�rtett�k ennek az embergyereknek minden szav�t, a fi� pedig a hossz� �vek alatt megtanulta ezen �llatok �sszes kommunik�ci�ra haszn�lt mozdulat�t, hangj�t, �gyh�t � is meg�rtette �ket. Hamar elj�tt az este, de csak egy �jszak�t kellett egyed�l t�ltenie, ugyanis szombaton hajnali 6 �ra t�j�ban m�r indult is vissza, hogy �jra n�gyl�b� csal�dtagjai k�z�tt lehessen. �jabb vid�man t�lt�tt nap telt el az erd�ben. Persze a mai napon is megszerezte piros cs�kjait legink�bb kez�re, de sz�tszakadt p�l�j�n �t lehetett hasonl�kat l�tni mellkas�n �s h�t�n is egyar�nt. Sz�rk�lt. A k�lyk�k m�r nagyban aludtak az od� m�ly�n, ahol �lmaikat a kamasz n�st�nyek �rizt�k. A fi� az alfap�rral �ld�g�lt kinn az od� bej�rata el�tt �s a b�szk�n magasod� f�k lengedez� lombjait b�mulva gondolkodott. Tudta, hogy indulnia k�ne, de mint aki a f�ldbegy�kerezett...nem tudott megmozdulni. Gondolatai a farkasok k�r�l sz�rnyalltak. V�g�l addig-addig h�vogatt�k �lmai, m�g akarata ellen�re is lehunyta szemeit �s az �lmok Birodalm�ba zuhant. Hirtelen pattantak fel szemei. Ijedten ugrott talpra, szedte a holmij�t �s indult is haza. Tegnap este az erd�ben aludt. SOHA! M�g sosem maradt el otthonr�l �jszak�ra. Tudta, hogy fogad�sz�lei ennek nem fognak �r�lni. Elfogta a f�lelem �s m�g gyorsabban kezdett futni. T�bbsz�r esz�be jutott, hogy mi lenne, ha t�bbet nem menne haza, de ezt m�gsem tehette.... Az erd� sz�l�r�l m�r l�tta h�zukat �s ahogy gondolta, sz�leit. Ami viszont furcsa volt, meg is torpant p�r pillanatra, egy fekete lovaskocsi �llt a kapu el�tt. El�sz�r az jutott esz�be, hogy miatta h�vtak valami felfedez�t, vagy Isten tudja kit, hogy keress�k meg, de ezt a gondolatot el kellett, hogy vesse a k�vetkez� pillanatban. B�r�nd�ket �s dugig pakolt utit�sk�kat dob�ltak be a lovaskocsi h�tulj�ba. Mi ez?! Mi folyik itt?! M�r azon t�prengett, hogy m�gis vissza k�ne mennie az erd�be, mikor nevel�anyja agg�d� hangj�t hallotta meg. �szrevett�k. Csod�s. Engedelmesen l�pkedett k�zelebb �s m�r el�re hallotta a k�vetkez� szavakat, el�re l�tta, hogy szobafogs�got fog kapni. �s meg kellett, hogy lep�dj�n. A csomagok ut�n, fogt�k �t is �s egyszer�en betaszig�lt�k a lovaskocsi egyik �l�s�re. Semmilyen k�rd�sre nem kapott v�laszt. Miut�n a fogad�sz�l�k is be�ltek, a kocsis csattintott az ostorral, sz�j�t elhagyta egy hangos �s �les „gyia”, majd a befogott 4 hatalmas fekete fr�z kanca �get�ssel kezdte meg hossz� utat. A 17 �ves fi� tele k�rd�sekkel, arc�n csillog� k�nnycseppekkel n�zte, ahogy elt�volodnak szeretett erdej�t�l �s falk�j�t�l.... Az �t hossz� volt �s csendes. Nem �lltak meg egy percre sem, pedig eg�szen �jszak�ba ny�l�an l�ptettek a lovak. A hold f�nye vil�g�totta meg a 4 kanca izzadt test�t �s az �j hideg�ben tovasz�ll� lehellet�ket. A kocsist nem �rdekelte, hogy a 4 l� kif�radt, � kitart�an csapkodott az ostorral. Lehet, hogy csak a fi� hallotta, de t�bbsz�r farkasok f�jdalmas vony�t�sa t�pte kett� az �jszaka csendj�t. Ilyenkor a kocsiban �l� kamasznak m�g szapor�bban kezdtek hullani a k�nnyei. Hov� mennek? Mi lesz �gy vele? Mi lesz vele, ha itt kell hagynia falk�j�t? Mennyi id�re? �s legf�k�pp MI�RT????? 5 �v telt el mi�ta bedobt�k a fekete hint�ba �s maga m�g�tt kellett, hogy hagyja �lmait. Tal�n most ugyanabban a fekete lovaskocsiban �l �s tal�n ugyanaz a 4 fr�z kanca h�zza.

2010.04.07. 15:46 Timi

Szeretlek! A szerelem maga valamilyen fura �rz�sek t�mkelege, valamif�le f�ld�nt�li k�t�d�s egy m�sik szem�ly ir�nt. Le�rhatatlan, elmondhatatlan, m�gis majdhogynem megfoghat�an ott van minden ember �let�ben, szil�rdan beleiv�dva a szab�lytalanul dobog� sz�vekbe. A legv�ratlanabb �s a leglehetetlenebb helyzetekben �rkezik, hogy az �gy is �sszekavarodott-kusz�l�dott dolgokat m�g nagyobb kioldhatatlan csom�v� alak�tsa. �s a v�g�n m�gis minden j�ra fordul.... Velem is hasonl�an t�rt�nt, b�r akkor m�g a szerelem fogalm�t sem tudtam volna meghat�rozni. Abban az id�ben aki tehette, mindent megtett a tud�s�rt, az�rt, hogy elismerj�k �s �lhet� �letet tudjon a j�v�j�ben teremteni nem csak mag�nak, hanem a csal�dj�nak is. 17 �ves voltam �s �n erre m�gink�bb r�hajtottam. Szerencs�m volt, �gy ki tudtam jutni a lehet�s�gekkel teli k�lf�ldre, m�ghozz� nem is ak�rhov�. Egy teljes �vig terveztem Portug�lia f�ldj�t taposni, hogy k�zben idegen nyelveket tanulhassak, k�lt�r�t �s mindent amit csak felhaszn�lhatok a k�s�bbiekben. Havonta �rkeztek a levelek a sz�leimt�l, a bar�tokt�l. Persze �n sem lust�lkodtam. Amikor d�lut�n haza�rtem, elolvastam mindet �s miel�tt a f�radts�g sz�m�zte volna a fejemb�l, v�laszoltam. Koll�giumban laktam, iskol�ba j�rtam �s mindemellett dolgoznom is kellett, hogy fenn tudjam magam tartani ezen utaz�som alatt. Ha m�r dolgoztam, persze nem ak�rmit. Olyat, amit m�g szerettem is. Nagy szenved�lyem volt a lovagl�s, a lovak k�zels�ge olykor mindenn�l t�bbet �rt nekem. Egy lovard�hoz szeg�dtem, ahol hajnalonk�nt, iskola el�tt �s d�lut�n, k�s� estig az ist�ll� lak�it rendezgettem. Minden nap. Egy janu�ri p�ntek est�n azonban minden megv�ltozott. A kedvenc kanc�mnak v�logattam �ssze a takarm�nyt, amikor sz�ltak, hogy ma el�bb elmehetek. Kihaszn�ltam, hisz a sok tanul�st�l �s munk�t�l minden nap egyre f�radtabb lettem. Megsimogattam a fekete, feh�rrel foltozott kis kever�ket, �sszeszedtem a cuccom �s haza indultam, azzal a sz�nd�kkal, hogy v�gig alszom a h�tv�g�t. Nem �gy lett... Otthon, a koll�gium port�ja el�tt egy percre meg�lltam, hogy megn�zzem a sz�momra kijel�lt postal�da tartalm�t. 5 vagy 6 lev�l lehetett benne, amiket egyszer�en csak belecs�sztattam a t�sk�mba. Mire fel�rtem a hossz� l�pcs�soron a szob�mig, m�r el is felejtettem, hogy van j�p�r irom�ny sz�momra a taty�mban, amit p�r perccel ezel�tt dobtam le az �gy mell�, ahol m�r nagyban h�ztam a l�b�rt. Reggel mad�rcsicserg�sre �s a szob�mba bet�ved� napsugarakra �bredtem. Mintha Tavasz lett volna. Nem voltam m�r �lmos, de semmi kedvem nem volt felkelni, de m�g ahhoz sem, hogy egy icicpicit is kitakar�zzam. Ekkor jutott eszembe az a n�h�ny k�z�r�s a sz�leimt�l �s minden bizonnyal a bar�taimt�l �s ez most pont egy t�k�letes id�pont volt, hogy ezeket elolvassam. Csak a kezemet kellett kidugnom a takar� al�l, hogy az �gy mellett l�v� h�tizs�kb�l kikutassam a pap�rokat. Szerencs�re hamar meg is tal�ltam �ket. Tal�n, mint minden hozz�m hasonl� l�nynek, nekem is az volt az els�, hogy megn�zzem kit�l j�ttek a levelek. A csal�d, a legjobb bar�tn�m, egy-k�t k�zeli ismer�s, egy k�zeli rokon �s egy.... egy n�v nem volt ismer�s. Budapestr�l �rkezett, de nem hivatal, vagy ehhez hasonl�, egy sima, civil szem�ly lehetett az illet�. �gy gondoltam, biztosan el�rta a c�met, vagy ilyesmi. F�lre is dobtam azzal a gondolatommal, hogy majd a t�bbi ut�n jobban szem�gyre veszem. Kiss� feljebb �ltem, h�tamat a falnak t�masztva neki is kezdtem a levelek felbont�s�hoz. Nagy �r�mmel olvastam minden sz�t, azt is ami a csal�domt�l j�tt, azt is ami a bar�tokt�l. A sz�leimnek azonnal vissza is �rtam, hisz nagyon j�l tudtam, hogyha sok�ig h�zom, elfelejtem �s jogosan kapok majd a fejemre. Mikor befejeztem a levelekkel val� tev�kenyked�st, egy nagy s�hajjal �jra h�trad�ltem. F�lrebiccentettem a fejem �s akkor vettem �szre �jra az �gyam v�g�be haj�tott levelet. Az�rt csak hajtott a k�v�ncsis�g, hogy ki vagy mi k�ldhette. �jra szem�gyre vettem a c�met, a nevet, a saj�t c�mem...�s a NEVEM! Az �n nevemre volt c�mezve, �gy biztosan nem lehetett egy f�lrek�zbes�tett bor�t�k. Azonnal neki is l�ttam a felbont�s�hoz. Tal�n valami hivatalt�l? Vagy haza kell mennem valami miatt? Vagy...rem�lem nincs senkinek baja otthon?!?! Mindenre sz�m�tottam, csak arra nem, amit v�g�l megl�ttam a feh�r pap�ron. Semmi el�sz�, semmi ut�irat. Gy�ny�r� k�z�r�ssal, k�k tollal egy vers �llt az egyszer f�lbehajtott A3-as pap�roson. „Hol volt, Hol nem, R�d leltem �ltem hajnal�n, Hol volt, Hol nem, �lmomban boldog voltam V�led tal�n. De csak �lom volt, �gy nem lesz m�r nyugtom semmik�pp, Hiszen sejtem j�l, hogy �lsz valahol, H�t j�jj �s keress �s sz�vb�l szeress, Te �lomk�p!” D�bbenten emeltem fel a tekintetem a sz�vegr�l. Valahol r�m�t� volt a lev�l, hogy egy idegen...ki tudja kicsoda, ki tudja micsoda.... �s csak �gy?!?!?! De emellett nem volt egy �tlagos vers. Minden �rzelem �s minden tisztas�g benne volt. L�tszott, hogy a k�lt�je nem a r�mekkel, nem a hossz�s�ggal, nem a sz�tagokkal volt elfoglalva a m� �r�sa k�zben, hanem t�nylegesen az �rzelmeit �rta le. De tal�n ez volt a r�m�t� sz�momra. �n, aki soha egy percig nem gondolt arra, hogy t�rsat, P�RT keressen maga mell�, most egy ilyen levelet kap...egy idegent�l!!!! Az els� dolgom volt meg�rni a v�laszt. Legal�bb 15 pap�rt gy�rtem �ssze �s dobtam ki, mire megsz�letett a t�k�letes verzi�. „Ki vagy?” Ennyi �llt a levelemben. Bor�t�kba cs�sztattam, megc�meztem �s.... vagy k�t h�tig nem adtam fel. Nem mertem. Mi van, ha csak �tver�s volt az eg�sz? De annyira �rzelmes az a vers �s szem�lyre sz�l�...az �N szem�lyemre. Egy idegent�l??? De lehet, hogy � ismer, csak m�g nem volt alkalmunk besz�lni. Tele voltam k�telyekkel �s m�gis a k�v�ncsis�g folyton sz�rk�l� sz�lk�j�nak k�sz�nhettem, hogy v�g�l feladtam azt a k�t sz�t a post�n. H�napokig nem kaptam semmit. Folyton az volt az els�, ha haza�rtem, hogy megn�zzem, vissza�rt-e az illet�. Nem �rt. Teltek-m�ltak a h�napok nekem folyton az a vers j�rt a fejemben. M�r k�v�lr�l f�jtam, annyirszor elolvastam, de egyre ink�bb kezdtem azt hinni, hogy valaki sz�rakozik velem. Nem j�tt v�lasz. M�r nem tudtam mit gondolni, az a vers is az egyik fi�kom alj�n landolt v�g�l. �ltem tov�bb portug�liai �letem tov�bbra sem t�r�dve a f�rfi nemmel. Az a vers valahol m�gis furcsa �rz�seket keltett bennem, de nem foglalkoztam vel�k. M�rcius utols� p�ntek�n megintcsak f�radtan kullogtam haza. Kiszedtem a postal�d�b�l a nekem �rkezett bor�t�kokat �s am�g felfele baktattam a l�pcs�n, n�zegettem a felad�k neveit. Beletelt p�r percbe, mire a f�radts�g engedte felfogni, hogy att�l az idegent�l is �rkezett lev�l, akit�l 2 h�napja v�rom. Hirtelen m�r nem is voltam f�radt. Csak �gy szedtem a l�baim a l�pcs�fokokon. Fent a szob�mban ledobtam a cuccaim �s nekiestem a leveleknek. Persze, hogy „Az a lev�l” volt az els�, aminek felt�ptem a bor�t�kj�t. A pap�ron ez �llt: „Az a fi�, aki a vil�gon mindenn�l jobban v�r haza �s annak a sz�vnek a birtokl�ja, ami csak �rted l�ngol �szinte �s lankadatlan szerelemmel! Ui.: Bocs�ss meg, ha az el�z� levelem hirtelen �rkezett �s... nem akartalak megijeszteni vele!” A t�lem telhet� legna�vabb v�laszt �rtam vissza r�. Valahogy nem tudtam hova tenni az �letemben azt, hogy valaki szeret! �szint�n szeret! Mi az, hogy szerelmesnek lenni?! Mi az, hogy l�ngol� sz�vvel k�t�dsz valakihez, akit�l f�ggesz?! Aki �ltet! Akkor m�g nem tudtam, de egyre jobban lobbant fel bennem mindez ir�nt a k�v�ncsis�g. Innent�l kezdve mindkett�nk, ahogy megkaptuk a levelet, m�snap m�r adtuk is fel a v�laszt. Legal�bbis �n �gy tettem �s t�le is el�g s�r�n �rkeztek �r�sok. �n is �s � is legfeljebb k�t sort �rtunk, relytv�nyekben besz�lt�nk, f�leg �, nem �rtunk semmi konkr�tat, de valahol mindig volt tartalma a szavainknak. Az �v�iben a szerelem sejlett fel, az eny�imben a szerelem ut�ni k�v�ncsis�g. A napjaim ugyanolyanok voltak, mint eddig, semmi nem v�ltozott az �rarendemet �s a munk�m id�pontjait illet�en, m�gis nagyon lelassult az id�. Nem akart haladni. Szerettem volna azt hinni, hogy nem amiatt a fi� miatt, de minden egyes levele meg�rkeztekor r� kellett j�nn�m, hogy miatta. V�rtam a vele val� tal�lkoz�st. Azt, hogy eg�szben l�ssam magam el�tt, hogy besz�lhessek vele rendesen, hogy mindent szemt�l szemben meg tudjak t�le k�rdezni. Legink�bb arra voltam k�v�ncsi, hogy mi is az a szerelem nevezet� �rz�shalmaz.... 3 vagy 4 h�nap telt el v�rakoz�ssal, m�g v�rge el�rkezett a nap, hogy rep�l�re �ljek �s haza utazzam. Minden �gy t�rt�nt, ahogy el�re elk�pzeltem. Az �sszes rokon �s bar�t v�gigl�togat�sa, mindenkinek mes�l�s az �vemr�l....�s nekem m�g mindig az a bizonyos fi� j�rt a gondolataimban. Nem csak nappalonk�nt. Sokszor r�la is �lmodtam. Azt�n egy nap lev�l �rkezett T�le. Megint csak r�videt �s relytv�nyekben �rt, de tiszt�n kivehet� volt, hogy tal�lkozni akart velem. Aranyos volt, mert l�tszott, hogy zavarban volt, amikor �rta. A lev�lben benne volt, hogy minden h�tv�g�n megtal�lom a Budapeti �llatkert el�tti parkban. Nem �rtam vissza. Egy olyan szombaton l�togattam el oda, amikor zuhogott az es�. Nem volt kinn egy �rva l�lek sem, �gy gondoltam h�lyes�g is volt kij�nni, hisz ilyen id�ben senki nem mozdul ki a lak�s�b�l...rajtam k�v�l. M�gis megl�ttam valakit, aki t�lem t�volodva, es�kab�tban, kapucnival a fej�n s�t�lgatott a j�rd�n. �gy t�nt c�ltalanul. H�tulr�l, kapucniban azt sem tudtam volna megmondani, hogy fi�-e vagy l�ny, de mivel � volt az egyetlen a k�zelben, �s a k�v�ncsis�g m�g mindig ugyan�gy hajtott azut�n az idegen ut�n, akivel egy f�l �vig leveleztem, most valamit ki kellett tal�lnom, hogy kider�tsem, � az vagy sem. V�g�l d�nt�ttem. Hat�rozott l�ptekkel ut�l�rtem �s megsz�l�tottam. -Eln�z�st! Meg tudn� mondani.... �s nem tudtam befejezni, mert az illet� megfordult �s egy ismer�s arcot pillantottam meg. Mag�val a f�rfival sosem besz�ltem, de az arca ismer�s volt valahonnan. De honnan? H�t persze! Tavalyel�tt f�l�vt�l majdhogynem minden nap l�ttam �t a buszon, mikor hazamentem. � lenne az a „titkos h�dol�”? J� p�r percig b�multunk egym�sra. N�m�n, mintha egy �vtizedekre elszak�tott szerelmes p�r l�tn� �jra egym�st �s nem hinn� el azt, amit saj�t maga el�tt, k�t szem�vel b�mul. -���...bocs�nat! - sz�laltam meg v�g�l zavartan. – Csak a buszmeg�ll�t keresem. -Arra, egyenesen. – b�k�tt egy ir�nyba az ujj�val, de mindketten tudtuk, hogy nem azt a nyavaly�s buszmeg�ll�t kerestem. Ezekut�n viszont nem volt v�laszt�som. Az orrom alatt motyogva elhadartam egy zavartabbn�l is zavartabb „k�sz�n�m”-�t �s elindultam lassan arra, am 2009.10.31. 18:37 Koni   Besz�lget�s   Megint egy unalmas nap az unalmas munkahelyen. - Hallo, hallo itt a seg�lyk�r�vonal. Csal�di probl�m�kt�l eg�szen a v�rosi buszjegylel�helyekig minden k�rd�sre v�laszt adunk. A 50% -os h�v�sd�j kiskor�ak, nyugd�j�sok, mozg�skorl�tozottak �s elmebetegek sz�m�ra. Leend� �ngyilkosoknak ingyenes - humoriz�lni is tudni kell. - Hallo, fel szeretn�k jelenteni valakit. A feld�lt, l�nyhang k�r�lbel�l 15 �ves lehet. Tini probl�m�k ... h�cip�m televan a pattan�s kezel�si �tmutat�sokkal.  - Sajn�lom, mag�nszem�lyek adatait nem szolg�ltatjuk ki. Ezt az �gyet tess�k a rend�rs�ggel megbesz�lni, telefonsz�ma a ... - De �n nem szem�lyt akarok feljelenteni - m�rgel�dik a l�nyhang. - Net�n a pattan�sait? - Az �letet. - Az �letet! H�t ezt meg hogy k�pzeli? - azt�n siker�l �sszeszednem magam - Mit �rtott mag�nak? - T�bb rendbeli szem�lys�rt�st. - �spedig? - Vagyish�t ... - b�tortalanodik el a l�ny - Csak egy rendbeli... �rzelmi zsarol�s. - �rtem m�r. Mondja el, mi a panasza, �s megl�tjuk, megtal�lhatjuk-e a b�k�s megold�st. - Nos, rendben. Minden a sz�let�semmel kezd�d�tt. M�g ki sem nyitottam a szemem, m�ris egy szeret� any�val, gondos testv�rekkel �s egy atyaias ap�val aj�nd�kozott meg. Megtan�tottak j�rni, besz�lni, fant�zi�lni. Testv�reimn�l sz�rakoz�sban, ap�mn�l b�ntet�sben, any�mn�l biztons�gban voltam. Ahogy n�ttem, sok sz�p eml�ket is kaptam, mosolyg�sakat, mint a napsugaras mez�k. Igaz, m�r akkoris megbotlattatott kavicsokban vagy elveszejtett a boz�tosban, de egy-k�t s�r�sn�l soha nem okozott nagyobb gondot. Azt�n elhagyott az ap�m. Nagy �r t�tong a sz�vemben m�g ma is, ez volt az els� pofon, amit meg nem �redemeltem. Ezt �rtelmezhetem testis�rt�snek is? - Ha �n �gy gondolja ... De ne feledje, ez igen gyakori a csal�dokn�l, szinte megszokott. Ha �gy vessz�k, az �n csal�dj�nak is �t kellett ezen esnie. - Ezt m�g eln�zem neki - teszi hozz� kis gondolkod�s ut�n a hang. - V�g�lis csonka csal�ddal is el�l az ember �s ezut�n megsz�ntek a veszeked�sek otthon. Minden ment tov�bb, mint olyan volt, mint kisebb koromban. Be�ltettek a padba, s meg kellett tanulnom az �b�c�t, a szorz� t�bl�t �s meg kellett oldanom a feladatokat. Kiseb-nagyobb sikerekkel t�l voltam az elej�n, s �szrev�tlen�l csusszantam �t a k�zep�be. Bar�tok j�ttek-mentek, egyesek maradtak, azt�n azok is elmentek, ilyen volt az iskola. Lassan-lassan elkezd�d�tt az �letnek az az aljas terve, ami miatt most fel szeretn�m jelenteni. Tudja, soha nem volt azzal gond, hogy csak l�ny bar�taim voltak, s�t, a fi�kat ki nem �llhattuk, sosem �rtett�k meg egym�st. Egyszer �k piszk�ltak minket, mi pisz�ltuk �ket - ez a fel�ll�s t�k�letesen el�g volt nek�nk. Persze mi, l�nyok m�r kezdt�nk v�gy�dni a nagyobb fi�k ut�n. Nyolcadikra mindenkinek volt egy fi� ide�lja, ha nem is szt�rok k�z�l, �ssze�ll�tott mag�nak egy t�pust, amelyiket szerethetett. Ezek mellett az ifj� k�pzelg�sek mellett az ember teljes �letet �lhetett, nem akad�lyozta, hogy �r�lj�n annak, aminek eddig is. - P�ld�ul? - P�ld�ul, p�ld�ul! Az ember minek szokott �r�lni?! - A n�i nem �ltal�ban sorozatokban vagy �pp a manik�r�s�ben leli �r�m�t, legal�bbis a hangb�l �gy �t�lem meg, hogy �n az. - ... T�rt�netesen n� vagyok, azaz n�v� f�lben l�v� l�ny. Ha hiszi, ha nem, �n az apr� �r�m�kre c�loztam. - Mint a kicsupasz�tott szem�ld�k? - Egy-egy s�ta a kertben, mad�rf�tty hallgat�s, k�nyv olvas�s. Olykor-olykor m�g dudor�szom is, ha eszembe jut. Hanem egy ideje azt vettem �szre, ez sehogy sem el�g, s�t, elkeser�t - mag�nyos vagyok. Hi�ba vagyok a testv�reimmel vagy a bar�tn�immel, egyed�l �rzem magam m�g a tulajdon testemben is. Sokat t�prengtem, mi lehet az oka, am�g ki nem tal�ltam egy �jabb �szrev�tel folyt�n: saj�t fi� ide�lom sem el�g arra, hogy elfojtsam azt a bizonyos szerelem ut�ni v�gyat, amivel eddig ez siker�lt. El�sz�r k�ts�gbe voltam esve. Teljes �letem volt eddig, mi�rt pont most jut eszembe, hogy ez nem el�g? Ez m�g az els� pofonn�l is f�jdalmasabb volt. Nem is f�jdalmas, keser�. Mi�rt csak akkor �rezhetem a boldogs�got, ha megszerzem valaki tetsz�s�t, ha eddig nem volt erre sz�ks�g? - sz�net �ll be, egy-k�t szipog�s a t�l v�gr�l, majd �sszeszedettebben folytatja a l�nyhang - Az �let sz�nd�kosan tette ezt, noha nem �rdemeltem meg. �gy gondolom, teljesen jogos, hogy feljelentem ... vagy pedig visszavonja az �rzelmi fenyeget�seit. - �s arra nem gondolt, hogy tal�n �nnek kellene tennie valamit, hogy visszakapja saj�t boldogs�g�t? - Igen, �ppen ez�rt h�vtam fel �nt, hogy seg�tsen. - F�lre�rtett. Nem gondolja, hogy engedni k�ne a k�nyszernek m�gha igazs�gtalans�gnak is t�nik. Annyi mindenkinek bev�llt, �n mi�rt maradna egyed�l? - Nem tudom. J� form�n semmit sem tudok a fi�kr�l azonk�v�l, hogy vannak k�zt�k akik egy�ltal�n nem szimpatikusak. - �s akik szimpatikusak? Azokkal csak nem olyan ellens�ges. - N�ha v�ltunk n�h�ny sz�t, de nem sokat. Mit csin�ljak vel�k? - Ismerkedjen. V�lasszon egy olyan fi�t, akivel t�bbsz�r v�lt sz�t, n�ha egy�tt nevet vagy egy az �rdekl�d�si k�re. - �s ha �sszebar�tkozunk, ez lesz a szerelem? - Ha tart�san boldog akar lenni, nem. Ez m�gcsak a kezdet. K�ss�n bar�ts�got vagy fegyversz�netet az �sszes fi�va, akivel csak tud, hogy ne legyen sz�m�ra idegen a m�sik nem�ek t�rsas�ga. Azokkal is �lljon sz�ba, akik jobban tetszenek mag�nak, mint a t�bbiek. - De az olyan neh�z! - Nem is azt k�rem, hogy csin�ljon mag�b�l bolondot. Ha alkalom ad�dik r�, n�h�ny kedves vagy frapp�ns megjegyz�s is el�g. Ha felkelti a fi� figyelm�t, akkor ismerkedjen vele. Ha nem, pr�b�lkozhat m�g, de ne vigye t�lz�sba. - �s �n szerint ez seg�teni fog marad�ktalanul? - Enyh�teni fog, de m�g mindig lehet mag�nyos. - Akkor mi a teend�? - Akkor mi majd k�ld�nk egy angyalt. Lehet, nem fogja �szrevenni, de az angyal el�bb-ut�bb �nre tal�l �s akkor boldog lesz. - Megk�rdezhetem, mikorra v�rhat� az angyal? - k�rdezi izgatottan. - Hamarosan, b�zzon bennem, hamarosan. - Rendben. Akkor visszavonn�m a feljelent�st. - K�sz�n�m. Ezt v�rtam. - �n k�sz�n�m. Viszonthall�sra. - Viszonthall�sra. Lerakom a kagyl�t. �r�mra n�zek, pont lej�rt a m�szakom. Fogom t�sk�mat, gl�ri�mat, kil�pek az �p�letb�l �s elr�ppenek. Ma is egy �jabb l�leknek ny�jtottam v�gaszt. [8-1] Oldal tetej�re